2016. november 16., szerda

Véletlen, akaratlan, meggondolatlan - vajon egymás szinonimái, vagy mégsem?

A szinonima szótárt olvasgatva érdekességre bukkantam - furcsán válogatjuk ki, hogy mely szavakat tartjuk hasonló jelentésűeknek, és úgy látom, hogy ez ráadásul időről időre változik. De vajon a véletlent helyettesíthetem azzal, hogy akaratlan? Vagy azzal, hogy meggondolatlan? Játsszunk egy kicsit...

Nyelvünk egyik csodájáról, a fosztóképzőkről nem beszélnék túl hosszan, hiszen ismerjük talán mindannyian. Mi magyarok szinte bárminek a hiányát ki tudjuk fejezni az eredeti szóhoz hozzábiggyesztett fosztóképzővel, amit ugye tanultunk a suliban, hogy -talan, -telen.

Ennek örömére nézzük át a fenti szavakat.

A végén kezdem: meggondol-atlan. Jelentése tehát nem meggondolt, és ha még az elején is figyelembe veszem a meg- szótagot, valószínűleg egy hosszabb-rövidebb gondolkodási folyamat hiányát kívánjuk kifejezni ezzel a szóval, vagy még inkább egy befejezett (megevett, megivott) gondolkodási folyamatét.

Nézzük az akaratlant. Akar-atlan, tehát nem akart. Nem volt rá egyenes szándék, mert ugye az akarás alatt többnyire az egyenes szándékot értjük - ezt úgy érzem, nem kell tovább ragoznom.

És jöjjön most a kedvencem: a véletlen.

Amikor ez a szó először jutott az eszembe ilyen összefüggésben, kirázott a hideg. Amikor először értettem meg, hogy a véletlen az nem esélytelen, nem lehetetlen, nem kiszámíthatatlan, de még csak nem is az előreláthatatlan, tényleg rázott a hideg.

Nem, a véletlen nem ezen szavak szinonimája. nem rokon értelmű szava.

Annyit jelent: nem vélt. Nem gondoltunk rá. Nem azt jelenti, hogy nem lehetséges, vagy azt, hogy nem akart, de még azt sem, hogy nem kiszámítható - egészen egyszerűen azt jelenti: nem véltük.

Mert ugye, bár meglepő a véletlen, (mert nem véltük) mégis bekövetkezett, s így nem lehetetlen. Azt sem mondhatom, hogy akaratlan, mert akár akarhattuk is volna, vagy ki is számíthattuk volna. De nem tettük. Ezért lett vél-etlen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése